Kréta szigetének női népviselete a görög világ egyik leggazdagabb és legszimbolikusabb öltözetrendszere.
Nem egyszerűen „ruha” volt, hanem társadalmi státusz, családi vagyon, vallási-védelmi szimbolika és regionális identitás egyszerre.
A krétai nő ruhája megmutatta:
– házas-e
– van-e udvarlója
– mennyire gazdag a család
– melyik faluból származik
– az életkoràt
– gyászol-e.
A gazdag arany- és ezüstdíszítés nem puszta dekoráció volt, hanem a család becsületének nyilvános reprezentációja.
A viseletben erősen érződik:
a bizánci örökség,
a velencei hatás,
az oszmán korszak,
valamint a hegyi pásztorkultúra keménysége.
További sok-sok további részlet itt olvasható:A női teljes öltözet általában ezekből állt:
– fejkendő
– hosszú ing/blúz
– térd alá érő szoknya vagy nadrágos alsórész lenvászonból
– bársony mellény vagy zubbony
– hímzett kötény
– széles övsál
– pénzérmés nyaklánc
– női kés = tőr
– csizma vagy sarkos cipő
A viselet réteges, minden elemnek jelentése volt.
A fejkendő (μαντήλι / mandili)Színe lehet: vörös, bordó, bíbor, fekete, fehér
A vörös és bordó az ünnepi, menyasszonyi és a fiatalság színei közé tartozott.
A fekete a gyász, a családi veszteségek és az ősök tiszteletének színe. Ezért a fekete még ünnepi viseletben is gyakori volt.
A kendőt szorosan a homlok köré kötötték,
hátul hosszúra hagyták, vagy turbánszerűen tekerték.
Bizánci eredetű fátyolszerű fejfedők is léteztek.
A fejkendő leglátványosabb része sokszor a homlokdísz volt: egy keskeny szalag, amelyre aranypénzeket varrtak, ami védelmező amulettként szolgált, mutatta a család gazdagságát, jelezhette a lány házasodási státuszát.
A bársony mellény / ziponiEz fekete vagy bordó bársonyból készült,
mélyen kivágott volt, elől nyitott, dekoltàlt, aranypaszománnyal és zsinórozással díszítették.
A mély kivágás nem számított illetlennek; inkább a női gazdagság és az ékszerek bemutatását szolgálta.
A gazdagabb családok valódi aranyszállal hímeztek.
Az ing és a szoknyaAz alapréteg hosszú, bő fehér ing volt:
selyemből vagy finom pamutból, csipkével,
kézi hímzéssel. Erre került a redőzött szoknya,
vagy bizonyos vidékeken a bő nadrág (vraka női változata).
A kötény (sartza / ποδιά)A kötény nem házimunkaruhadarab volt, hanem rangjelző dísz.
Kiemelte a derékvonalat, megmutatta a kézimunka minőségét, gyakran hozomány része volt.
A kötény sűrű aranyhímzést kapott, geometrikus és növényi motívumokkal készült, sokszor selyemszállal vagy fémszállal díszítették.
Színe lehet:
vörös
fehér
fekete
arany
A piros kötény ünnepi és termékenységi szimbolikát is hordozott.
Az öv (ζωνάρι / zonari)A krétai női öv egyszerre volt: praktikus,
dekoratív, státuszszimbólum.
Anyaga: szőtt gyapjú, selyem.
A széles övek összefogták a sokrétegű ruhát, ugyanakkor hangsúlyozták a derekat.
Az övön hordtak csatolt, ez lehet: kétfejű sas (ortodox szimbólum), kereszt, virágmotívum,
Az öv a hozomány egyik legértékesebb darabja lehetett.
A pénzérmés nyakláncok és mellékszerekEz a krétai női viselet egyik legismertebb eleme.
Miért varrtak pénzeket a ruhára?
Ezek valódi vagyontárgyak voltak.
Praktikus értelemben: hordozható családi tartalékot jelentettek, mágikus-védelmi szerepet kaptak, a nő társadalmi rangját mutatták.
A pénzek lehettek:
velencei dukátok,
oszmán aranyak,
görög érmék,
családi örökségek.
A női késA krétai női viselet egyik különleges eleme a kis női tőr vagy kés: „argyrobounialaki”.
kisebb volt a férfi késnél,
ezüsttel díszítették,
az övre függesztették,
a foganata általában fehér színű
Nem pusztán fegyver:
becsületjelkép,
önvédelem,
családi identitás része volt.